Főoldal  |    Letöltések
RSS
hirdetes






Innovációs szakadékban Magyarország
2016-07-21, 08.25:00

NyomtatásNyomtatás | PDF PDF

Magyarország nem költ kevés pénzt kutatás-fejlesztésre (K+F) a hasonló fejlettségű országokhoz képest, de a rendszer nem hatékony, állandóan változik, és a hazai kkv-k alig vesznek részt fejlesztésekben. A kutatói pálya egyáltalán nem vonzó.



Innovációs szakadékban Magyarország

Magyarország nem költ kevés pénzt kutatás-fejlesztésre (K+F) a hasonló fejlettségű országokhoz képest, de a rendszer nem hatékony, állandóan változik, és a hazai kkv-k alig vesznek részt fejlesztésekben. A kutatói pálya egyáltalán nem vonzó.

Innovatív üzleti modellek konferencia 2016. őszén – Jelentkezzen MOST! Innovatív üzleti modellek konferencia >>>

Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója a kutatás-fejlesztésre költött pénz összegét tekintve, de több nehézség akadályozza a fejlődést – derült ki az Európai Bizottság mellett működő Európai Kutatási és Innovációs Megfigyelőközpont (Research and Innovation Observatory, RIO) jelentéséből. A K+F ráfordítások évek óta a GDP 1,4 százaléka körül ingadoznak, szemben az EU két százalék feletti átlagával, ez ahhoz elég, hogy Magyarország a 20. legyen az unióban. A ráfordítások alapján Magyarország a „mérsékelt innovátorok” csoportjába került, a RIO azonban úgy véli, kulcskérdés lenne az innováció előmozdítása a belföldi vállalatoknál, az érintettek együttműködésének javítása, valamint a humánerőforrás erősítése is.

A kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) irányításának rendszerét Magyarországon a 90-es évek elejétől állandó szerkezeti változások jellemezték, ezért instabil, hiányzik a politikai elkötelezettség – állapítja meg a RIO. A rendszert legutóbb 2015. január 1-jén alakították át: ekkor jött létre a Pálinkás József vezette Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amely K+F-csúcsszervezetként működik. A RIO a személyi és szerkezeti változások mellett hiányosságokat lát az EU-pénzek felhasználásánál is, fennakadások voltak a finanszírozási döntések meghozatala, a szerződések aláírása és a kifizetések terén is.

„A kis belföldi cégek gyakran állami támogatásra várnak ahhoz, hogy új kutatási vagy innovációs projektekbe kezdjenek, ritkán ruháznak be ebbe saját forrásaikból” – emeli ki a jelentés. A kormány a 2013–2020-as K+F+I-stratégiával kifejezetten az innovatív kkv-kra szabott intézkedéseket hozott. De a RIO úgy véli, a kormányzati szervek és a kkv-k (főként a belföldi tulajdonban állók) kockázatkerülő hozzáállása és a feltételek akadályozzák az innováció felgyorsulását.

Habár indultak programok a tudományos élet, a felsőoktatás és az üzleti szféra közötti együttműködés támogatására, ezek még nem értek el jelentős eredményt. „Sok esetben hiányzik a programok közötti kapcsolat és a folytonosság – a programok állandóan módosulnak, a legfontosabb szereplők nehezen tudják értelmezni és beépíteni azokat üzleti terveikbe” – emeli ki a RIO. Nemzetközi összehasonlításban alacsony a tudományos és mérnöki diplomát szerzők száma és az egész életen át tartó tanulásban részt vevők aránya, szakadék alakulhat ki a tudományos és mérnöki munkatársak kereslete és kínálata között. Van néhány program a kutatói pálya vonzóbbá tételére és a felsőoktatás minőségének javítására, de az erőfeszítések elaprózottak. „Nem elégséges a kutatók utánpótlása, ennek oka a nagyon alacsony fizetésekben, az üzleti szférában vagy külföldön elérhető karrierlehetőségekben rejlik” – írják az elemzésben.

Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2801 kutatóhely működött, 6,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora korábban lapunknak hangsúlyozta: a kutatóhelyek száma a 2006-os szintre esett vissza. A K+F-létszám 56 200 fő volt tavaly, két év alatt 2 ezres csökkenést mértek.



****

A legfrissebbek az Üzletfejlesztési és Üzleti innováció Portálon, a kkv-k innovációs portálján

Tovább bővült és terjeszkedett a LogMeIn

IT-ban is erősek az év gyártói

Elektronikus számlázás tanfolyam (szakértő)

Így alakítja át a digitalizáció az IT-biztonságot

10 ígéretes startupnak és 10 fiatal tehetségnek segít a Bridge Budapest


Ezeket ajánljuk az Üzletfejlesztési és Üzleti innováció Portálon – minden, ami kkv innováció

Magyarország leginnovatívabb cégei: itt az i7 innovációs audit és innovatív vállalkozás minősítési rendszer

Létezik-e női innováció – és ha igen, miért nem?

Út a pénzhez és sikerhez: innováció, növekedés, márkaélmény

MNB: a kutatás és fejlesztés, az innováció bővítése különösen fontos

Innovatív emberi erőforrás menedzsment – HR innováció tanfolyam


****
Publikáló: Üzletfejlesztés és Vállalkozásfejlesztés Portál –
a kkv innováció támogatója, dátum: 2016. 07. 22., Forrás: VG



   
Cikk értékelése
Eredmény

Értékelések száma 0
Értékelés: