Főoldal  |    Letöltések
RSS
hirdetes






Innovációval a magyar gazdaság versenyképessége is nőhet
2011-01-15, 11.53:00

NyomtatásNyomtatás | PDF PDF

Az Innovatív Unió az Európai Bizottság 2013-2020 közötti stratégiája az európai gazdaság vezető szerepének visszaszerzésére, illetve megőrzésére. Az Innovatív Unió gondolata Magyarországon még kevéssé ismert, ezért a Magyar Innovációs Szövetség elnökét, Dr. prof. Szabó Gábort kérdeztük meg erről, aki a Szegedi Egyetem rektora is egyben.



Mit tesz a Magyar Innovációs Szövetség?

A Magyar Innovációs Szövetség a szellemi termékek létrehozását, elterjesztését, illetve átadását, átvételét és gyakorlati hasznosítását segíti annak érdekében, hogy a vállalatok és velük együtt a magyar gazdaság teljesítménye növekedjék, illetve az innováció segítségével felgyorsuljon a modernizáció és ennek eredményeképpen a gazdasági fejlődés.

"Szenvedélyes innováció - Versenyképesség és üzleti innováció" – konferencia program >>>

A Magyar Innovációs Alapítvány a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Nemzeti Innovációs Hivatallal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, illetve az Iparfejlesztési Közalapítvánnyal közösen idén 19. alkalommal teszi közzé a 2010. évi Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatot.

Tudja meg, hogy mi a gond a magyar innovációs díjakkal? Innováció konferencia blog >>>

Innovációval a magyar gazdaság versenyképessége is nőhet – az interjú

Az EU a Liszaboni Stratégiában már megfogalmazott az innovációval kapcsolatos célkitűzéseket. Miben különbözik most ez a 10 évvel ezelőttitől?

A Liszaboni Stratégia célkitűzése az volt, hogy az Európai Uniót a világ legdinamikusabban növekvő tudásalapú gazdaságává tegye. Ehhez például célul tűzték ki, hogy kutatásfejlesztésre a GDP legalább 3%-át fordítsák a tagállamok. Ezzel szemben a meghirdetést követő évben csökkent a GDP-arányos ráfordítás a tagállamok többségében.

A megvalósulás az évek során túl bürokratikussá vált és elveszítette lendületét. Az EU ezt felismerte, és újrafogalmazta a Lisszaboni Stratégiát. A fő cél változatlan maradt, azonban a megvalósulást máshogy képzelnék el.

Az újdonságokat a legjobban egy alcímben lehetne megfogalmazni: az ötletekből megvalósult termékek és szolgáltatások legyenek. Megfigyelhető egy belső eltolódás, amely az innováció kiszélesítését takarja. Ez egyébként a Magyar Innovációs Szövetség innovációról alkotott definíciójával is egybecseng.

Azaz az innováció olyan gazdasági eszköz, amely új technológia, termékek, módszerek, és szervezeti struktúrák kialakításával ér el a versenyképesség növekedését. Az innováció kiszélesítésének másik megnyilvánulása, hogy a technológiai innovációt társadalmi innovációra cseréli és nem önmagában valónak tekinti.

Fontos elem, hogy a KKV-k potenciáljára akarnak építeni és az innovatív termékeket szerephez kívánják juttatni a közbeszerzésekben, vagy a strukturális alapok fejlesztéseinél is. Ehhez már a strukturális alapok támogatási rendszerét is elkezdték átvizsgálni. Ugyancsak le kívánják bontani a hosszadalmas és drága szabadalmi rendszert is, hiszen amíg valaki az EU valamennyi tagállamában fenn kívánja tartani a szabadalmát az többszázezer euróba is kerülhet, ami többszöröse pl. az USA szabadalmi költségeinek.

A programtól 800 milliárd euró GDP bővülést várnak 2025-re, amely 3,7 millió új munkahelyet is eredményez. Ehhez persze azonban a tagállamok GDP-jének 3%-t kellene K+F-re fordítania.

Mi hasznosulhat mindebből Magyarországon, hiszen nálunk messze 3% alatt van a K+F ráfordítás?

Nem érdemes számháborúba belemenni. Úgy látom, hogy ha hosszútávon és stabilan lehetne egy 10-15%-os K+F ráfordítás növekedési ütemet biztosítani évente, akkor Magyarország is sokat profitálhat a kezdeményezésből. Fel kell vennünk azt a ritmust, hogy a multinacionális cégek is egyre inkább a problémát határozzák meg a beszállítóknak és nem csak a terveket küldik el, hogy gyártsák le pontosan azt és a lehető legalacsonyabb áron. Erre most egyáltalán nem vagyunk felkészülve, kevés a mérnök, a kutató. Ez persze nehezebb feladat, de mindenképpen jövedelmezőbb.

Kikkel kell küzdenünk, kik a versenytársaink?

Természetesen, mivel az EU-nak is versenyképesebben kellene működnie, ez Magyarországra pedig különösen igaz. A válság következménye egy globális átrendeződés is, amit Magyarország ki tudna használni. Ebben pedig úgy látszik a globális folyamatok is az előnyünkre lehetnek. Indiában például bizonyos ágazatokban a munkabérek szintje elérte sőt meg is haladta a magyar munkabérek szintjét. Kínában pedig a szellemi tulajdon alacsony védelmi szintje hozhat átrendeződést és nyerhetünk piacokat.

Hogyan alakulhat a magyar K+F versenyképessége? Az Innovatív Unió programjában például megfogalmazták, hogy 1 millió új K+F munkahelyet teremtenének. Ez elviszi, vagy visszahozza a kutatókat Magyarországra?

Bár a brain-drain komoly kihívás, a tapasztalat az, hogy a magyar kutatók visszajönnek, vagy el sem mennek, ha családjuk egzisztenciája nem kerül veszélybe, vagy a minimális kutatási feltételek biztosítottak. A kutatói lojalitás tehát nagyobb, mint más országokban, vagy szektorokban. Ha tehát a K+F rendszer és támogatások kiszámíthatóak lesznek, és nem következik be egy vagy több éves kiesés a teljes K+F szektorban, mint ami az elmúlt egy évben bekövetkezett, akkor a kutatók Magyarországon fogják hasznosítani a tapasztalataikat.

De versenyezhetünk-e a technologizált gazdaságok nagyobb költségvetésével? Tudunk-e majd megfelelő színvonalú műszereket, adott esetben nagy műszereket is beszerezni?

A műszerek nagyon fontosak, mert ma már nem lehet egy bizonyos szint alatti műszereken végzett eredményeket publikálni. Kőkorszaki laborokban nem lehet világszintű eredményeket végezni. A nagy műszerek egy új kultúrát is hoznak az országba, de természetesen ha erre nem épül jól felszerelt „kislaborok” hálózata, akkor a nagyműszeres laborok sem hasznosulnak kellőképpen Magyarországon.

Sokmindenről lehetne még beszélnünk a spin-off vállalkozásoktól egészen a fenntartható fejlődésig. Mégis hogyan foglalhatná össze röviden az Innovatív Uniót?

A Liszaboni stratégia azt feltételezte, hogyha innovatívak vagyunk, akkor versenyképesek is leszünk. Az Innovatív Unió tulajdonképpen ennek a stratégiának a lépéseit határozza meg, kiemelve a munkahelyteremtést, társadalmi innovációt és az ötletek gazdasági hasznosulását. Ehhez fog keretet teremteni, lebontva az olyan akadályokat, mint pl. a szabadalmi rendszer túlzott költségei, ugyanakkor új forrásokat hozzá fog rendelni, mint pl. a strukturális alapok. Ami igaz az Unióra az különösen igaz Magyarországra is, szóval, ha komolyan vesszük a versenyképesség javítását és a munkahelyteremtést, akkor az innovációs folyamatokat támogatni kell és nem szabad az EU ellenében menni. Nem szabad megengedni, hogy 1-2 év teljes finanszírozás kiesés történjen, amikor a források megvannak. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a piaci átrendeződésnek elébe tudunk menni, és hosszú távon is profitálhatunk az Innovatív Unióból. (Az interjút EurActiv részéről Kriston Ákos készítette).

***

Kapcsolódó Innováció és Üzletfejlesztés blog


Innováció konferencia blog >>>


Üzletfejlesztés, üzleti innováció blog >>>


Kapcsolódó Üzletfejlesztés és Üzleti innováció Portál cikk


Független testület díjazza a piac leginnovatívabb termékeit >>>


Az igazi innováció az, amit használni is lehet >>>


A gazdasági növekedés motorja az innováció >>>


Jeremie program: innovatív kis- és középvállalkozásoknak >>>


Versenyképesség, K+F, innováció, vállalati innováció, innovatív KKV-k támogatása >>>


Széchenyi-terv: új vissza nem térítendő támogatások január 14-től >>>


"Szenvedélyes innováció - Versenyképesség és üzleti innováció" – konferencia program >>>

***
Publikáló: Üzletfejlesztési és Üzleti innovációs Portál, dátum: 2010.
január 15., Forrás: EurActiv



   
Cikk értékelése
Eredmény

Értékelések száma 0
Értékelés: